EKAER? BIREG? Most akkor hogy is van?!

A BIREG a hazai közúti személy- és áruszállító vállalkozások fokozott védelme érdekében létrehozott, a közlekedési hatóság által üzemeltetett, nyilvános, előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer, amelyben a különböző nemzetközi szállítási feladatokat végző gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell regisztrálniuk fuvarozási megbízásaikra vonatkozóan bizonyos adatokat. A szabályozás értelmében bejelentéskötelesek a Magyarország területét érintő, díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművel, a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző, 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel, továbbá a Magyarország területén végzett kabotázs fuvarozást végző tehergépjárművel végzett fuvarozások. A regisztrációs kötelezettségek a szállítmány feladóira, illetve a címzettjeire is vonatkoznak majd. Ez azt jelenti, hogy a BIREG rendszer kapcsán:

az árufuvarozók,

a szállítmányozók illetve

a fuvarok feladói és

a szállítmányok címzettjei is érintettek.

A BIREG rendszerbe 2021. januárjától a szállítmányozók és fuvarozók, de nyártól már a szállítmányok feladói és címzettjei is kötelesek regisztrálni. A fuvarozásban érintett gépjárművek üzembentartói számára január 31-ig ún. türelmi időt biztosít a jogszabályalkotó, ennek letelte után azonban a regisztráció elmulasztása esetén súlyos bírságot helyez kilátásba.

A BIREG rendszer bevezetésével egyidőben megváltoznak az EKAER szabályok, így az EKAER bejelentési kötelezettség csak a bejelentésköteles termékek Közösségen belüli beszerzésére, értékesítésére, egyéb célú behozatalára és kivitelére, valamint az első belföldi nem végfelhasználó részére történő áfaköteles értékesítésre vonatkozik.

Leegyszerűsítve a változások azt jelentik, hogy a legtöbb termékszállítás esetében az EKAER kötelezettség megszűnik és csak a kockázatos termék-kereskedelemre vonatkozik.

Azon adózók azonban, akik bejelentés-köteles termékkel kereskednek, azonban fokozottabb ellenőrzésekre számíthat a NAV részéről, megéri tehát betartani a szabályokat.

Milyen adatokat kell rögzíteni a BIREG rendszerbe?

A jogszabály szerint a belföldi feladó illetve címzett feladatkörébe kerül az ún. engedélykezelési kötelezettség. Ezen kötelezettség a belföldre történő be- és kilépéshez, valamint a fel- és lerakodáshoz kapcsolódik, amelynek keretében a feladónak illetve címzettnek többek között az ún. CEMT engedély részét képező naplóra, illetve a bilaterális engedélyre rá kell vezetni a fuvar felrakásával és lerakásával kapcsolatos adatokat illetve ellenőrizniük kell a fuvaros BIREG regisztrációjának érvényességét. A fuvarnaplóról vagy az engedélyről fénymásolatot kell készíteni, amellyel kapcsolatosan minimum egy éves iratmegőrzési kötelezettséget keletkeztet a jogszabály.

A jelenlegi elképzelés szerint a BIREG rendszert 2021. nyarától elérhetővé teszik a feladók illetve a címzettek számára is, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi fuvarok indításánál és érkezésénél az engedélykezelést a nekik valós- vagy közel valós – időben a rendszerben kötelezően vezetniük kell majd.

Anomáliák

Bár az engedélyregisztrációs kötelezettség – a 2020. december 31-én megjelent jogszabály alapján – már január 1-jén keletkezett, az új jogszabályi kötelezettségnek az érintettek akkor sem tudtak eleget tenni, ha akartak, hiszen a regisztrációs felület január elején még nem volt elérhető.

A BIREG elsődleges célja a nemzetközi fuvarozási feladatok magyarországi piacának kifehérítése, a fekete fuvarok kiküszöbölése. Ez gazdaságilag fontos és pozitív elképzelés, azonban a kivitelezéssel kapcsolatban számtalan kérdés merül fel, mert a szabályzás rendelkezései közül több ellenétében áll az EU alapelvi szintű rendelkezéseivel.

A jogszabály jelenlegi megfogalmazása értelmében az új rendszer hatálya nem csak egyes – CEMT vagy bilaterális – engedélyekhez kötött nemzetközi áruszállítási műveletekre vonatkozik, hanem a tisztán közösségi engedéllyel végzett fuvarozási szolgáltatásokra is. A bejelentésre, ellenőrzésre kötelezettek körének kibővítése a fel-  illetve lerakodásban érintett vállalkozásokra extra adminisztrációs terheket ró és amennyiben hibáznak vagy elmulasztják előírt kötelezettségüket jelentős bírsággal sújthatóak. Az EU normák szerinti áruk szabad mozgásának megfelelő szabályzásnak nem feltétlenül megfelelő BIREG rendszer az MKFE véleménye szerint sem biztos, hogy kiállna egy úniós normakontrollt , mert több hasonló tulajdonsággal rendelkezik, mint az EU bírósága elé került EKAER kötelezettség. Az MKFE már kezdeményezte is a szabályzás módosítását, kérve, hogy a BIREG hatálya csak a CEMT vagy bilaterális engedélyhez között nemzetközi közúti szállítási feladatokat végzőkre vonatkozzon.

Egy EU tagállamban fundamentális szempontnak kell lennie, hogy bármilyen kötelezettség és az ehhez kapcsolódó korlátozások ne legyenek aránytalanul nagyok vagy indokolatlan mértékűek, mert nem ütközhetnek az áruk EU-n belüli szabad mozgásának alapelvébe. Az EKAER rendszer megalkotásakor a jogalkotói érv az áfacsalások elleni hatékony fellépés volt, amely mind társadalmi, mind gazdasági szempontból nagyon lényeges kérdés. Elmondhatjuk, hogy a mai napig megszületett finomhangolással már arányos és megfelelően alkalmazható rendszerré vált.

A BIREG mint új kötelezettség mindenképpen korlátozza az áruk szabad mozgását, így várhatóan szükség lesz a szabályzás finomítására, már csak azért is, mert a feladókra és címzettekre háruló kötelezettségek és az ezek megszegésével járó szankciók olyan piaci szereplők életét nehezítik, akik csak nagyon közvetve érinettek a rendszerből származó előnyökkel.

Az MKFE kérte a jogalkotótól a kihirdetett jogszabály módosítását, hogy a BIREG hatálya csak az engedélyhez kötött (CEMT vagy Bilat) nemzetközi áruszállítási műveletekre terjedjen ki, ami jóval szűkebb kör lenne.

A rendszer létrehozásának elsődleges célja a nemzetközi fuvarozási feladatok magyarországi piacának megtisztítása, a fekete fuvarok kiszűrése.

A szándék vitathatatlanul támogatandó, de a BIREG mint eszköz, ebben a formájában teljesen elhibázott, és a rendelkezései borítékolhatóan ellentétesek az Unió alapelvi szintű rendelkezéseivel.

A jogszabály jelenlegi értelmezése szerint a BIREG hatálya nem csak egyes – CEMT vagy bilaterális – engedélyekhez kötött nemzetközi áruszállítási műveletekre vonatkozik, hanem a tisztán közösségi engedéllyel végzett fuvarokra is. A bejelentésre kötelezettek köre nem kizárólag a tevékenységet végző fuvarozókat érinti, hanem azt kibővítették a fel és lerakodásban érintettekre. A fel és lerakók számára ugyan csak a fuvar bejelentésének ellenőrzési kötelezettségét írták elő, de ennek elmulasztása jelentős bírságot ró rájuk. Az MKFE viszonylag rövid idő alatt felismerte, hogy a szabályozás ebben a formában biztosan nem állná ki az áruk szabadmozgását biztosító uniós normakontrolt, ugyanis hasonló jegyeket mutat az EU bírósága elé került EKAER kötelezettséggel. Felismerve a kialakított új kötelezettséggel kapcsolatos alapvető aggályt, az szervezet a már kihirdetett jogszabály módosítását kezdeményezte, melynek lényege, hogy a szabályozás kizárólag a CEMT vagy bilaterális engedélyhez kötött nemzetközi közúti áruszállítási feladatokra, az abban tevékenykedőkre vonatkozzon. A módosítás indoklása szerint az eredeti javaslat is ez volt, de porszem került a gépezetbe.

Megalapozottnak tűnik a fuvarozói egyesület félelme, ugyanis a BIREG-hez kísértetiesen hasonló EKAER kötelezettség EU-s, valamint nemzeti bíróságok által lefolytatott vizsgálatai egyértelművé tették, hogy az ilyen, a kereskedelmi forgalmat korlátozó nemzeti jogi kötelezettség sérti az áruk szabad áramlását.

Alapvető szempont volt már az EKAER vonatkozásában is, hogy bármilyen kötelezettség bevezetése esetén vizsgálni kell annak gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását, és azt össze kell vetni a korlátozás mértékével. Amennyiben a korlátozás aránytalanul nagy, vagy indokolatlan, akkor az sérti az áruk szabad mozgását biztosító EU-s alapelvet. Az EKAER kötelezettség jogalkotói indoka az áfacsalások elleni hatékony fellépés volt, amelynek társadalmi és gazdasági létjogosultságát nem lehet elvitatni. Éppen ebből adódik, hogy az EKAER ugyan finomításokkal, de ennek a célnak az elérése érdekében még mindig élő jogi kötelezettség, amely a jelenlegi formájában már arányos mértékben korlátozza az áruk szabad mozgását.

A BIREG mint új kötelezettség mindenképpen korlátozza az áruk szabad mozgását, ezáltal érinti az EU alapelvi szintű rendelkezéseit. Ez a korlátozás nem csak abban jelentkezik, hogy a fuvarozást végzőknek használniuk kell az új rendszert, hanem ennek a korlátozásnak része a le és felrakók nyakába akasztott kötelezettség is, akik csak közvetve érintettek a korlátozásokból eredő előnyökkel.

EKAER? BIREG? Most akkor hogy is van?!

2021 forradalmi megújulást hozott az európai illetve a kabotázs áruszállítás rendszerében. Az eddigi, sokat vitatott EKAER rendszer mellé 2020 utolsó napján, a Magyar Közlöny 298. számában jelent meg a BIREG rendszerről szóló Kormányrendelet. Az áruk mozgásának ellenőrzését hivatott jogszabályrendszer ezzel teljesen átalakult. De lássuk, mi is a hatályos szabályzás lényege!

A BIREG a hazai közúti személy- és áruszállító vállalkozások fokozott védelme érdekében létrehozott, a közlekedési hatóság által üzemeltetett, nyilvános, előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer, amelyben a különböző nemzetközi szállítási feladatokat végző gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell regisztrálniuk fuvarozási megbízásaikra vonatkozóan bizonyos adatokat. A szabályozás értelmében bejelentéskötelesek a Magyarország területét érintő, díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművel, a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző, 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel, továbbá a Magyarország területén végzett kabotázs fuvarozást végző tehergépjárművel végzett fuvarozások. A regisztrációs kötelezettségek a szállítmány feladóira, illetve a címzettjeire is vonatkoznak majd. Ez azt jelenti, hogy a BIREG rendszer kapcsán:

az árufuvarozók,

a szállítmányozók illetve

a fuvarok feladói és

a szállítmányok címzettjei is érintettek.

A BIREG rendszerbe 2021. januárjától a szállítmányozók és fuvarozók, de nyártól már a szállítmányok feladói és címzettjei is kötelesek regisztrálni. A fuvarozásban érintett gépjárművek üzembentartói számára január 31-ig ún. türelmi időt biztosít a jogszabályalkotó, ennek letelte után azonban a regisztráció elmulasztása esetén súlyos bírságot helyez kilátásba.

A BIREG rendszer bevezetésével egyidőben megváltoznak az EKAER szabályok, így az EKAER bejelentési kötelezettség csak a bejelentésköteles termékek Közösségen belüli beszerzésére, értékesítésére, egyéb célú behozatalára és kivitelére, valamint az első belföldi nem végfelhasználó részére történő áfaköteles értékesítésre vonatkozik.

Leegyszerűsítve a változások azt jelentik, hogy a legtöbb termékszállítás esetében az EKAER kötelezettség megszűnik és csak a kockázatos termék-kereskedelemre vonatkozik.

Azon adózók azonban, akik bejelentés-köteles termékkel kereskednek, azonban fokozottabb ellenőrzésekre számíthat a NAV részéről, megéri tehát betartani a szabályokat.

Milyen adatokat kell rögzíteni a BIREG rendszerbe?

A jogszabály szerint a belföldi feladó illetve címzett feladatkörébe kerül az ún. engedélykezelési kötelezettség. Ezen kötelezettség a belföldre történő be- és kilépéshez, valamint a fel- és lerakodáshoz kapcsolódik, amelynek keretében a feladónak illetve címzettnek többek között az ún. CEMT engedély részét képező naplóra, illetve a bilaterális engedélyre rá kell vezetni a fuvar felrakásával és lerakásával kapcsolatos adatokat illetve ellenőrizniük kell a fuvaros BIREG regisztrációjának érvényességét. A fuvarnaplóról vagy az engedélyről fénymásolatot kell készíteni, amellyel kapcsolatosan minimum egy éves iratmegőrzési kötelezettséget keletkeztet a jogszabály.

A jelenlegi elképzelés szerint a BIREG rendszert 2021. nyarától elérhetővé teszik a feladók illetve a címzettek számára is, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi fuvarok indításánál és érkezésénél az engedélykezelést a nekik valós- vagy közel valós – időben a rendszerben kötelezően vezetniük kell majd.

Anomáliák

Bár az engedélyregisztrációs kötelezettség – a 2020. december 31-én megjelent jogszabály alapján – már január 1-jén keletkezett, az új jogszabályi kötelezettségnek az érintettek akkor sem tudtak eleget tenni, ha akartak, hiszen a regisztrációs felület január elején még nem volt elérhető.

A BIREG elsődleges célja a nemzetközi fuvarozási feladatok magyarországi piacának kifehérítése, a fekete fuvarok kiküszöbölése. Ez gazdaságilag fontos és pozitív elképzelés, azonban a kivitelezéssel kapcsolatban számtalan kérdés merül fel, mert a szabályzás rendelkezései közül több ellenétében áll az EU alapelvi szintű rendelkezéseivel.

A jogszabály jelenlegi megfogalmazása értelmében az új rendszer hatálya nem csak egyes – CEMT vagy bilaterális – engedélyekhez kötött nemzetközi áruszállítási műveletekre vonatkozik, hanem a tisztán közösségi engedéllyel végzett fuvarozási szolgáltatásokra is. A bejelentésre, ellenőrzésre kötelezettek körének kibővítése a fel-  illetve lerakodásban érintett vállalkozásokra extra adminisztrációs terheket ró és amennyiben hibáznak vagy elmulasztják előírt kötelezettségüket jelentős bírsággal sújthatóak. Az EU normák szerinti áruk szabad mozgásának megfelelő szabályzásnak nem feltétlenül megfelelő BIREG rendszer az MKFE véleménye szerint sem biztos, hogy kiállna egy úniós normakontrollt , mert több hasonló tulajdonsággal rendelkezik, mint az EU bírósága elé került EKAER kötelezettség. Az MKFE már kezdeményezte is a szabályzás módosítását, kérve, hogy a BIREG hatálya csak a CEMT vagy bilaterális engedélyhez között nemzetközi közúti szállítási feladatokat végzőkre vonatkozzon.

Egy EU tagállamban fundamentális szempontnak kell lennie, hogy bármilyen kötelezettség és az ehhez kapcsolódó korlátozások ne legyenek aránytalanul nagyok vagy indokolatlan mértékűek, mert nem ütközhetnek az áruk EU-n belüli szabad mozgásának alapelvébe. Az EKAER rendszer megalkotásakor a jogalkotói érv az áfacsalások elleni hatékony fellépés volt, amely mind társadalmi, mind gazdasági szempontból nagyon lényeges kérdés. Elmondhatjuk, hogy a mai napig megszületett finomhangolással már arányos és megfelelően alkalmazható rendszerré vált.

A BIREG mint új kötelezettség mindenképpen korlátozza az áruk szabad mozgását, így várhatóan szükség lesz a szabályzás finomítására, már csak azért is, mert a feladókra és címzettekre háruló kötelezettségek és az ezek megszegésével járó szankciók olyan piaci szereplők életét nehezítik, akik csak nagyon közvetve érinettek a rendszerből származó előnyökkel.

Az MKFE kérte a jogalkotótól a kihirdetett jogszabály módosítását, hogy a BIREG hatálya csak az engedélyhez kötött (CEMT vagy Bilat) nemzetközi áruszállítási műveletekre terjedjen ki, ami jóval szűkebb kör lenne.

A rendszer létrehozásának elsődleges célja a nemzetközi fuvarozási feladatok magyarországi piacának megtisztítása, a fekete fuvarok kiszűrése.

A szándék vitathatatlanul támogatandó, de a BIREG mint eszköz, ebben a formájában teljesen elhibázott, és a rendelkezései borítékolhatóan ellentétesek az Unió alapelvi szintű rendelkezéseivel.

A jogszabály jelenlegi értelmezése szerint a BIREG hatálya nem csak egyes – CEMT vagy bilaterális – engedélyekhez kötött nemzetközi áruszállítási műveletekre vonatkozik, hanem a tisztán közösségi engedéllyel végzett fuvarokra is. A bejelentésre kötelezettek köre nem kizárólag a tevékenységet végző fuvarozókat érinti, hanem azt kibővítették a fel és lerakodásban érintettekre. A fel és lerakók számára ugyan csak a fuvar bejelentésének ellenőrzési kötelezettségét írták elő, de ennek elmulasztása jelentős bírságot ró rájuk. Az MKFE viszonylag rövid idő alatt felismerte, hogy a szabályozás ebben a formában biztosan nem állná ki az áruk szabadmozgását biztosító uniós normakontrolt, ugyanis hasonló jegyeket mutat az EU bírósága elé került EKAER kötelezettséggel. Felismerve a kialakított új kötelezettséggel kapcsolatos alapvető aggályt, az szervezet a már kihirdetett jogszabály módosítását kezdeményezte, melynek lényege, hogy a szabályozás kizárólag a CEMT vagy bilaterális engedélyhez kötött nemzetközi közúti áruszállítási feladatokra, az abban tevékenykedőkre vonatkozzon. A módosítás indoklása szerint az eredeti javaslat is ez volt, de porszem került a gépezetbe.

Megalapozottnak tűnik a fuvarozói egyesület félelme, ugyanis a BIREG-hez kísértetiesen hasonló EKAER kötelezettség EU-s, valamint nemzeti bíróságok által lefolytatott vizsgálatai egyértelművé tették, hogy az ilyen, a kereskedelmi forgalmat korlátozó nemzeti jogi kötelezettség sérti az áruk szabad áramlását.

Alapvető szempont volt már az EKAER vonatkozásában is, hogy bármilyen kötelezettség bevezetése esetén vizsgálni kell annak gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását, és azt össze kell vetni a korlátozás mértékével. Amennyiben a korlátozás aránytalanul nagy, vagy indokolatlan, akkor az sérti az áruk szabad mozgását biztosító EU-s alapelvet. Az EKAER kötelezettség jogalkotói indoka az áfacsalások elleni hatékony fellépés volt, amelynek társadalmi és gazdasági létjogosultságát nem lehet elvitatni. Éppen ebből adódik, hogy az EKAER ugyan finomításokkal, de ennek a célnak az elérése érdekében még mindig élő jogi kötelezettség, amely a jelenlegi formájában már arányos mértékben korlátozza az áruk szabad mozgását.

A BIREG mint új kötelezettség mindenképpen korlátozza az áruk szabad mozgását, ezáltal érinti az EU alapelvi szintű rendelkezéseit. Ez a korlátozás nem csak abban jelentkezik, hogy a fuvarozást végzőknek használniuk kell az új rendszert, hanem ennek a korlátozásnak része a le és felrakók nyakába akasztott kötelezettség is, akik csak közvetve érintettek a korlátozásokból eredő előnyökkel.

Leave a Comment